Loading ...A kertben illatokkal
„A kertben illatokkal játszottak a szagok. Persze a szagok gyõztek most is, de jók voltak az illatok is” – énekli a Kispál és a Borz. Nagyon szeretem ezt a képet. Szag, illat – kinek kinek a saját ízlése szerint. Elvileg az egyik legtermészetesebb dolog, hogy egy felnőtt az alapvetőnél kifinomultabb személyi higiéniára törekszik – az alapvető higiéniát kétezer méter alatt lévő hegyi menedékházaiban és a palatetős, családi telken álló kalyibákban illik fenntartani. Gyakorlatilag… vannak ellenpéldák, és itt nem csak az ápolatlanságra gondolok: a túlhasználat még a legjobb illatszerekből is pacsulifelhőt csinál, amire legfeljebb a muslicák vevők.
Bárki elismeri, hogy alkalomadtán – például vasárnap reggel, egyedül – inkább reggelizik, bámészkodik, tévét néz,olvas, főz; akármit csinál, és a reggeli tisztálkodás végül napközbenre csúszik. Végül is csak ő szagolja saját magát. Ugyanígy mindenkivel megtörtént már, hogy egy magazinban vagy máshol talált illatminta befészkelte magát az orrába, és nem hagyta nyugodni egészen addig, amíg le nem emelte a drogéria polcáról 100 ml-es kiszerelésben. Az illatok öltöztetnek: nem csak a ruha teszi az embert (férfit).
Miért válasszunk „elit” illatokat? Pontosan azért, amiért jól öltözünk: olyan ruhákat veszünk fel, amikben jól érezzük magunkat, és amikkel hatunk a másik nem érzékeire. Természetesen a párhuzam életben marad, ha az agyonmosott, öt éve hordott pólókra alkalmazzuk. Vannak olyan illatszerek, amik egyszer jónak bizonyultak, és onnantól megszokásból használjuk őket, akár csak a hétköznapokra is. Mellettük külön dezodor-arcszesz szettet tartunk különlegesebb helyzetekre, például az első randira. Kommunikáció, marketing: a szaglás pont olyan fontos érzék, mint a látás, lásd a Sötét Randit. Ráadásul a szaglószervek aktív zónája jóval szűkebb: te nem akarsz hibázni, ha a másik már ilyen közel van hozzád. Ez a csábítási trükk egyszerre kifinomult és egyszerű. A BMW-kulcs pörgetésénél mindenesetre jóval elegánsabb (és olcsóbb).
A hétköznapi- és a nemhétköznapi illat kiválasztása egyaránt alapos előkészítést és/vagy szerencsét igényel. Az előbbi hétköznapisága azt is jelenti, hogy minden reggel ezt használod – nyilvánvalóan nem akarsz olyan márkát használni, ami neked nem tetszik. Én egy ideje nem használom az Axe vagy a Gillette illatait, mert nem szeretem őket. Talán csak az én orrom van túl magasra húzva, de szerintem ezek nem az érzékekre (azaz a női orra) akarnak hatni – napalm-jellegű illatszerek, amik a felperzselt föld-taktikát alkalmazzák, ha a testszagról van szó. Soha nem tette szóvá senki, ha Old Spice-felhő (kis felhő)vett körül, viszont a kettővel magasabb árkategóriába eső Chevignont észrevették és dicsérték már néhányan.
A különleges alkalmakra félretett (a „drágábbik”) szett szívügy. Egy ismerősömnél ez Bulgari vagy halál – én a Baldessarini Del Mart használom, de egy GQ-s illatminta miatt a Terre d’Hermès következik a lejátszási sorban. Az ilyen parfümöket nem a DM-ben keressük. Egy-két látogatás a Douglas vagy a Marionnaud parfümériákban akár egyedül, akár egy jó orrú barátnővel kézenfogva akár szórakoztató is lehet: talán egy borkóstolóhoz lehetne hasonlítani. Később aztán ugyanazt az illatot megvehetjük a Parfümcenterhez hasonló online boltokban is.
Olcsóbb megoldás, ha pl. az FM Grouphoz hasonló mlm-hálózatokhoz fordulunk – személy szerint előbb mennék a McDonald’s-ba pultosnak, mint hogy beszálljak a hálózatépítésbe, de ez nem jelenti azt, hogy ne venném a termékeiket adott esetben – ha csak próbaképp is, hogy megtudjam, milyen pár hétig hordani a Hugo Boss Selectiont.
Tags: Chevignon, GQ, Hugo Boss, illat, Old Spice, parfüm, Parfümcenter, pasi, Sötét Randi