Loading ...Pipa kő
Pár hónappal ezelőtt jött az ötlet, hogy az Apám közeli, kerek születésnapjára pipát kapjon. Pipázik, mióta az eszemet tudom: naponta egy-két-három alkalommal gyújt rá, ül, néz, gondolkozik és a pipafüst betölti a szobát. Szeretem a pipafüstöt. Abban nőttem fel. Ha most a passzív dohányzás ártalmai jutnak eszedbe, inkább hagyd abba az olvasást.
A következő kérdés az volt, hogy milyen pipát kapjon. Tucatnyi különféle típusú pipája van, a születésnap, mint mondtam, kerek számú. Valami egyedi kell.
Gyorstalpaló a pipatóriumok világában: pipa készülhet szinte bármiből. Tamás bátya pipája kukoricacsutka volt, a legelterjedtebb a rózsafa-gyökér, de lehet más fából, cserépből, tajtékkőből… Nem keltem a feszültséget tovább. Tajtékpipát kap. Valami egyedit. Az ötlet kiemelkedően jónak ítéltetett a családi megbeszélésen.
Az első lépés a pipa.lap.hu volt, ahol a magyarországi pipakereskedések honlapjait lapoztam végig és eljutottam a Gallwitz Pipabolt oldalára, ahol igazán szép antik és új tajtékpipákat hirdettek. Az antik csoport viszonylag hamar kiesett – valahogy nem tudtam elképzelni Apámat egy filigrán díszítésekkel terhes, hosszúszárú csibukot rágcsálva (a megnevezése egészen pontosan „Antik tajtékpipa faragott családi címerrel, ezüst kupakkal. Eredeti, ezüst intarziás szárral”). Az újabbak pedig túl jellegtelenek voltak (emlékszel, jeles eseményről beszélünk). Az ír Peterson gyártotta tajtékpipa („A Sherlock Holmes kollekció egy darabja, ezüst gyűrűvel, 9mm-es filterrel”) egyszerűen nem volt elég kiemelkedő. Hm. Mi lenne, ha gravíroztatnánk? Egy telefon eldöntötte, hogy maximum az ezüst gyűrűt lehet gravírozni, persze csak piciben… Nos, a helyzet nem állt jól.
Visszamentem a kezdőoldalra és unalmamban végiglapoztam a linkeket, amik közül végül a White Pipe-nál akadtam meg: ígéretes kínálattal rendelkeztek. Plusz egy használhatónak tűnő email-címmel. Az események itt elképesztő sebességre gyorsultak. Érdeklődő levelemre Ahmet reagált előzékenyen: minden kérdésemre precízen válaszolt, és küldött néhány képet az általa javasolt pipafej-típusokról, melyekbe a kívánt szöveget könnyedén bele lehet faragni. Sejtettem, hogy a feladat nem lesz különösebb kihívás a pipafaragó számára és pontosan úgy végzi el, ahogy kérem – három évtized pipafüstben pácolódás és egy mérnöki diploma után viszonylag szabatosan meg tudtam fogalmazni a technikai jellemzőkre vonatkozó elvárásaimat. Ahmet nyolc-kilenc napot kért, illetve egy – személyes véleményem szerint igen szerény – összeg átutalását PayPalon keresztül, melyet még aznap meg is oldottam.
Szeptember 24-én, néhány nappal a határidő után történt érdeklődésemre még aznap válaszolt: a pipák készen vannak, aznap reggel postázta őket.
A történet megírásának pillanatában két jóképű tajtékpipa üldögél az asztalomon, méretre készített, egyedi tokokban. Én pedig előre fürdöm abban a pozitív energiahullámban, amit nemsokára egy nagyobb családi ebéd előtt leszek kénytelen elszenvedni, amikor Apám kibontja az ajándékot, és az összes rokon felkiáltójeles mondatokban kezd beszélni.
