Most őszintén: mindenki járt már életében legalább egyszer bolhapiacon, bazárban? Nyitott kapukat döngetek, amikor azt mondom: menjetek, nézzetek körül, jó lesz, ugye? Én legalábbis még nem találkoztam még senkivel, aki ne szeretne bolhapiacon nézelődni – és teljesen mindegy, hogy ezt kincskeresésnek, ártatlan szórakozásnak, esetleg egy véresen komolyan vett hobbihoz szükséges vadászatnak tekinti. A bolhapiac jó. Q.E.D.
Válság van.
Ez folyik a csapból is mostanában. Nadrágszíj meghúzás, költésekre odafigyelés.
Én viszont a múlt héten rájöttem, hogy a válság ellen létezik egy hatásos orvosság. Ha vásárlunk!
Első hallásra kicsit talán ellentmondásosnak hangzik, de közgazdaságilag teljesen alátámasztható a kijelentés, hiszen ha megvesszük mondjuk azt a csudaszép virágos táskát, amivel már három hete szemezünk, akkor azonnal támogattuk vásárlásunkkal a táskabolt eladóját, aki ez által nem veszti el a munkáját. Támogattuk az üzlet tulajdonosát, aki részben a mi táskánk árából veheti meg a szép új mercédeszét, mi több így közvetve támogattuk a mercédesz eladók nagy családját is. Aztán áttétesen támogattuk a céget, amitől bérbeveszi az üzlet tulajdonos az üzlethelységet és leges legfőképp támogattuk a táska készítőjét, aki reméljük hasonló csodaszép darabokat tud így készíteni. Türkíz színben eseleg, hozzáillő cipővel?
Tehát abszolúte és teljes mértékben indokolható cselekedet volt közgazdaságilag a táskánk megvétele,. És ezt így ebben a formában nyugodtan el is magyarázhatjuk az édesanyánknak, férjünknek, feleségünknek vagy akár a fönőkünknek annak indoklásaként, hogy miért is kérünk előleget a következő havi fizunkból.
De a lényeg nem ez. Az igazán fontos dolog az, hogy azzal hogy megvettük ezt a virágos táskát
- és most őszintén: van olyan aki egy ilyen csudagyönyörű táskának ellent tudna mondani? ugye hogy ugye!!
Loading ...
